A Bundestag (német parlament), mely még a régi felállásban és nem a február 23-i előrehozott választásokkal megalakítandó összetétellel ült össze március 18-án, megszavazta az úgynevezett adósságfék reformjáról szóló alkotmány-módosítást (513 igen és 207 nem szavazat mellett). A lépés történelmi jelentőségű, hiszen gazdaságilag és biztonságpolitikailag is kihatással lesz egész Európára nézve. A szavazattöbséghez összefogott a régi kormányzópárt (SPD) a győztes formáció (CDU) és a zöldek pártja is. Ezzel sikeresen háttérbe szorították mindkét politikai szélsőséget a szélsőjobbos AfD-t és a szélsőbalos Die Linke-t is. Minderre nagyobb siker kecsegtetett március 25 előtt (amikor majd megalakul az új Bundestag) mert a két említett politikai szélsőség blokkoló hatása jelentősebb lett volna.
A Bundestag történelmi alkotmány-módosítása március 18-án. Forrás: bundestag.de
Miért fontos lépés a német alkotmány-módosítás? Mert rendkívüli gazdaságélénkítő hatása lesz rövid és középtávon is, hiszen kikapcsolja azt a féket, mely az államadósság szintentartása felett "őrködött" eddig. Persze hosszútávon veszélyessé válhat, ha elszáll a német államadósság, de egyelőre (egy ideig biztosan) sokkal több pozitív hozadéka lesz. Hogy miért volt erre ekkora szükség most? Röviden: a nemzetközi helyzet változása miatt. Az Egyesült Államokban ugyanis január 20-án egy olyan elnököt iktattak be Donald Trump személyében, aki kalandor-politikájával és kiszámíthatatlan döntéseivel teljes mértékben felborítja a világgazdaság és biztonságpolitika korábbi globális rendjét. Kijelentései, melyekből az derül ki, hogy katonailag magára hagyja Európát a Putyin jelentette fenyegetéssel szemben nem teljesíti NATO kötelezettségeit (inkább barátkozva az orosz vezetővel, mintsem szembeszállva vele) arra késztették Európát, hogy haladéktalanul fejlessze hadiiparát.
Az új német kancellár, Friedrich Merz. Forrás: bundestag.de
Az említettek fényében Európa egy hatalmas gazdasági átalakulás küszöbén áll, melynek két kiemelt területe a hadiipar és a zöld-politika lesz (alternatív energiahordozókkal). Magyarország mint Európa kiközösítettje ezekből biztosan kimarad majd és hagyatkozhat újdonsült Trump-barátságára és Putyin-közeliségére. De ezt félretéve, kijelenthető, hogy a sokkal magasab sebességbe kapcsoló európai hadiipar az egész kontinensre konjunkturális hatást gyakorol majd. A hadianyag-gyárak (a meglévők fejlesztése és újak létrehozása) jelentős munkaerőt vesznek majd fel, az állami dotációk pedig a bedolgozó és közvetett módon részesedő gazdasági területeket is bevonják az innovatív, nyereségorientált és bővülő termelés-kapacitásokba.
A cél: Európa katonai megerősítése az orosz fenyegetéssel szemben, melyet mindenki komolyan vesz és érzékel (a magyar miniszterelnököt kivéve). A március 18-i döntés eredménye pedig: gazdasági fellendülés lesz várhatóan mégpedig a többször sebességre kapcsoló kontinentális hadiipar fejlesztésekből kiindulva. Mindezek miatt volt "európai és történelmi fordulópont" március 18, éppen az a nap amikor Magyarországon egyébként a gyülekezési jog korlátozásáról döntöttek a parlamentben a 2018 évi LV. törvény módosításával a Pride betiltása érdekében.
