A legfontosabb, legnagyobb társadalmi tisztelettel, presztizzsel felruházott országos vezetőket közjogi méltóságoknak is nevezzük, akiknek beosztásai egy-egy hivatalt is jelentenek. Ezeket a magyar történelmi múltban zászlósurakként emlegettek (mint a nádor, az országbíró, az erdélyi, vajda, a szörényi bán vagy a tárnokmester ... stb). Az április 12-én lezajlott rendszerváltó parlamenti választás után az újra demokratikus útra lépett magyar berendezkedés megköveteli, hogy a korábbi autokrata rendszert kiszolgáló és törvénytelenségekben olykor szerepet vállaló, azokat gyakran elnéző, súlyosan kompromittálódott közjogi méltóságokat lecseréljék. De kik is tartoznak ebbe a körbe a legtöbb valós hatalommal rendelkező miniszterelnökön kívül vagyis mely hivatalokat soroljuk a legfőbb közjogi méltóságok közé?
Köztársasági elnök (államfő), a legmagasabb közjogi méltóság Magyarországon a köztársasági elnöki. Székhelye 2003 óta a Sándor Palotában kialakított rezidencia (előtte a parlament épületében volt). A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett és a Magyar Honvédség főparancsnoka is. Mindig 5 évre választja az éppen regnáló magyar országgyűlés. A méltóság betöltője jelenleg (még): Sulyok Tamás.
A további főméltóságok közül kiemelkedik még az országgyűlés elnöke, aki védi az Országgyűlés jogait, őrködik a Ház méltósága és tekintélye felett, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására, szervezi az Országgyűlés belső életét, koordinálja a bizottságok tevékenységét, kapcsolatot tart a frakciókkal, meghatározza az Országgyűlés hivatali szervének ügyrendjét, kinevezi vezetőit, valamint felelős az Országgyűlés költségvetésének összeállításáért és végrehajtásáért. A parlament választja meg 4 évre. A méltóság betöltője jelenleg (még): Kövér László.
Ugyancsak fontos közjogi méltóság még az Alkotmánybíróság elnöke. Feladata, hogy az alkotmánybírákkal együtt hogy megóvja az alkotmány vívmányait a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben. Ezen kívül a15 tagú Alkotmánybíróság és annak elnöke felelősek a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálatáért, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított alapjogok védelméért. Az elnököt az országgyűlés választja meg 12 évre. A méltóság betöltője jelenleg (még): Polt Péter.
A Kúria elnöke a következő fontos közjogi méltóság. A Kúria Magyarországon a legfőbb bírósági szerv, mely biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A Kúria jogegységi határozatai a bíróságokra nézve kötelezőek. elbírálja a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, joggyakorlat-elemzést folytat, dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A Kúria elnökét a Parlament választja 9 évre. A méltóság betöltője jelenleg (még): Varga Zsolt András..
További 9 fontos közjogi méltóság: alapvető jogok biztosa (Juhász Imre), MNB elnöke (Varga Mihály), legfőbb ügyész (Nagy Gábor Bálint), a Számvevőszék elnöke (Windisch László), az Országos Bírói Hivatal elnöke (Senyei György Barna), az országgyűlés háznagya (Mátrai Márta), a Nemzeti Választási Bizottság elnöke (Sasvári Róbert László), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke (Koltay András) illetve a vezérkari főnök (Böröndi Gábor).
A felsorolt 13 legfőbb közjogi méltóság hatásköreit tekintve fontos befolyást tud gyakorolni az ország működésére és alapjaiban képes befolyásolni a végrehajtó hatalom, a legerősebb párt illetve országgyűlés működésének sikerességét. Ugyanakkor természetesen függnek is a legfőbb hatalom legfőbb szervétől a magyar országgyűléstől.
Jelenleg mind a 13 közjogi pozícióban a Fidesz-rezsimet kiszolgáló és azzal szervilisen együttműködő vezető található és elmozdításuk nagyon kényes illetve nehézkes dolog. Nehézségét többek között az jelenti, hogy ezek az emberek nem fognak maguktól lemondani, hiszen jellemüket és hozzáállásukat éppen egy becstelen, korrupt és tisztességtelen rendszerrel való együttműködési készségük rajzolja meg. Ha nem fogják fel mi lenne az ország érdeke és egyben a tisztességes lépés is a jelenlegi helyzetben akkor csak jogi kényszerítőeszközökkel lesznek eltávolíthatóak, mégpedig az országgyűlési kétharmad segítségével, hosszú és nehézkes eljárásokban (alkotmány-módosításokkal). De végső soron legitimitásukat a néptől kapták, az pedig döntött április 12-én és a verdiktnek bizony nekik is alá kell vetniük magukat.
Hazánk előbb-utóbb megszabadul tőlük, mert 6,3 millió magyar állampolgár akarata szent kell hogy legyen és el kell hogy hozza újra a demokráciát, melybe nem fér már bele mindaz amit az előző korrupt és oligarchikus rezsim 16 éven keresztül elfogadott és támogatott.
