Napjainkban a haderőfejlesztések korát éljük, vagyis a hadiipar jelenti ma a húzóágazatot és ebbe kezd fektetni a legtöbb ország is, főleg a nagyhatalmak. Európa egy soha nem látott nagy nemzetközi fegyverkezései projekt küszöbén áll, mely alapjaiban fogja meghatározni gazdasági összképét az elkövetkező 20 évben. Napjainkban egy ország nemzetközi súlyát, befolyását és gazdasági-geopolitikai erejét az edig ismertek mellett (mint a nominális GDP, az ásványkincsek - bányakincsek, olajtartalékok nagysága, az ipari teljesítmény volumene, a pénzügyi - makrogazdasági mutatók helyzete... stb) a haderő nagysága illetve fejlettsége is kezdi alapjaban meghatározni.
Forrás: nytimes.com
Ennek jegyében mindenhol fegyvergyárak létesülnek, fegyver-fejlesztések kezdődnek és a legtöbb ország növelni igyekszik GDP-jéből a hadseregre fordítható pénzügyi keretének nagyságát. Európa hatalmas lemaradásban van mindezeket illetően, hiszen az elmúlt évtizedekben teljesen az Egyesült Államokra hagyatkozott katonai kérdésekben. Ám a Donald Trump nevével fémjelzett új biztonságpolitikia korszak, mely 2025 januárjában vette kezdetét (amikor másodszor nyerve meg az elnökválasztást újra az USA első embere lett) arra kényszeríti Európa legerősebb ipari országait (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország), hogy végre saját hadiipari fejlesztésekkel és sokkal erősebb, önállóbb nemzeti hadseregekkel (esetleg közös európai katonai kontingensek létrehozásával) saját jogon és önerőből is (Amerikától függetlenül) katonai nagyhatalom legyen.
Kérdés azonban, hogy mekkora Európa lemaradása és mekkora hátrány ledolgozásával, mikorra lehet komoly katonai nagyhatalom, melyet az USA, Oroszország és Kína is elismer. Az itt következő táblázat a jelenlegi 15 legerősebb nemzeti hadsereget veszi sorra, a globalfirepower adatai alapján:
A táblázat 15 országa közül csak 4 európai hatalom (nem számítva ide a különutas politikát folytató Törökországot és az Európával ellenséges Oroszországot). Ez sajnos óriási lemaradás.
A lengyel, spanyol és svéd hadseregek jövőben várható tovább-fejlesztése a 15-be kerülés esélyét jelentheti, amelyhez a Bundeswehr megerősödése és 14.helyről való előre-mozdulása társulhat. Ezek reményt nyújthatnak arra is, hogy 5-10 éven belül Európa katonailag is saját jogon nevezhesse önmagát nagyhatalomnak.
